Nem az ijedtségre gondolok, az hasznos. Ha valaki egy véres baltával rohan feléd, akkor meg kell, hogy ijedj, különben nem éled túl. Ez tehát hasznos.
De mi a helyzet azzal a félelemmel, amikor egy döntés egyik lehetséges kimenetelétől félünk?
Néha lehet racionálisan mérlegelni, hogy egy döntés esetleges pozitív, vagy negatív kimenetének hasznosságát érzi nagyobbnak az ember, ez alapján pedig tud dönteni.
Na ez az, ami elméletben nagyon jól hangzik, de a gyakorlatban nem lehet használni, az egyetlen esélyed, ha döntesz, lépsz, cselekszel, aztán meglátod hogy mi lesz, ha jó, nevetsz, ha nem, sírsz.
Akkor viszont miért éri meg egyáltalán félnünk?
